Niki oldala.♥

 A Föld keletkezése 

Csillagunk, a Nap egy spirál galaxis 10¹¹ csillagának egyike, amely körül bolygók jöttek létre.

Milyen adatok állnak rendelkezésünkre annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy hogyan alakult ki a Naprendszer, és vele együtt a Föld?

Rendelkezésünkre állnak a fizikai és kémiai törvények, a megfigyelhető végállapot (a jelenleg megfigyelhető Naprendszer) néhány megmaradó mennyisége (tömeg, perdület, a kémiai elemek aránya stb.). A kezdeti feltételekből és a törvényekből modellezhetjük a Naprendszer kialakulását, a mai állapotot pedig ellenőrzésül használhatjuk a fejlődési modell helyességére.

(A képre kattintva megtekinthető nagyobb méretben.)

A napjainkban leginkább elfogadott tudományos elmélet szerint a Naprendszer 5*10⁹ évvel ezelőtt, egy szupernóva  robbanás közvetlen szomszédságában, a csillagközi anyag (atomok, molekulák)  gravitációs erő által előidézett kondenzációja révén jött létre. Az összehúzódó rendszer középpontja csillaggá alakult, míg a külső részekből forgó korong képződött. Eközben a gravitáció potenciális energiája hőenergiává alakult át, és a hőmérséklet növekedni kezdett. Ehhez a hőmérséklet-növekedéshez a radioaktív nuklidok spontán, exoterm hasadása is hozzájárult (⁴⁰₁₉K, ²³⁵₉₂U stb.). Mivel a rendszerben a Nap tömege elegendően nagy volt, hőmérséklete elérte a 2*10⁷ K-t, ez elég volt a fúziós reakció beindulásához. A Nap tehát csillag lett, míg a többi égitest (protobolygók) a Naphoz viszonyítva lényegesen kisebb tömege miatt nem érhette el a magfúzióhoz szükséges hőmérsékletet.

A Nappá sűrűsödő gázfelhőn kívül maradt, a perdület leadása során lecsatolódott szoláris köd - melyben jelen voltak a szupernóva által “szétszórt” kémiai elemek - volt a bolygórendszer alapanyaga. A szoláris köd hőmérséklete az ős-Naptól távolodva csökkent. A köd hőmérséklet-eloszlása határozta meg, hogy az ős-Naptól adott távolságban mi kristályosodott ki a szoláris ködből. Az ős-Naptól távolodva vas-nikkel, piroxén, földpát, olivin  - a fő meteoritalkotó ásványok -, tremolit, szerpentin, vízjég, ammónia-hidrát, metán-hidrát voltak a legfontosabb kiváló anyagok. A kivált szemcsékből álló porfelhő lecsatolódott a maradék szoláris ködről, másként hűlt, mint a gáztér. Rugalmatlan ütközésekkel csomósodott. Ez alakította ki bolygórendszerünknek a ma is megfigyelhető tömegarányát.

Ha a bolygók keletkezésének imént bemutatott elmélete igaz, akkor a Föld, és a Naprendszer többi bolygója, valamint a meteoritok és az üstökösök eredete közös. Ez az elmélet - hipotetikus jellege ellenére is - támpontot ad ahhoz, hogy az elemek relatív gyakoriságát és eloszlását mai Földünkön értelmezni tudjuk, mivel feltételezhető, hogy valamennyi égitest elemi összetételét eredetileg az intersztelláris köd összetétele határozta meg.

A Föld életkora mintegy 4,5 milliárd év. A gázállapotú és szilárd anyagrészecskék kezdődő kondenzációjának és agregációjának idején a hőmérséklet néhány száz K lehetett. Ily módon néhány milliárd év alatt a Föld anyagának felmelegedése és részben megolvadása, az alkotók sűrűség szerinti elválása, a kondenzált fázis gázvesztesége, továbbá a földkéreg lassú lehűlése és kristályosodása során alakult ki bolygónk mai szerkezete.