Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anyáknapjára

 

Anyák napján köszönd meg!

 

Jeles nap van ma.Minden évben május első vasárnapjára esik az Édesanyák ünnepe.Mindenkinek van vagy volt anyukája.Aki felnevelte,óvta védte, szeretettel elhalmozta és el indította az élet rögös útján.

 

 

 

Ők azok akikre mindig számíthatunk,örömünkben bánatunkban,velünk vannak kik sokáig élnek akkor is az emlékezetünkben,ha már nem lehetnek velünk.

 

 

Nem csak ezen a napon kell rájuk gondolnunk,hanem amikor csak lehet,odafigyelni személyükre,mert hiszen mindig a mi érdekeinket nézik.Ha szükséges feláldozzák magukat miattunk gyermekeik miatt.

 

 

Édesanyák lesznek a fiatal nők és amikor gyermeket várnak,de ugyanakkor még mindig gyerekek a saját édesanyjuk szemében.A férfiak hiába nőnek fel mindig van,akiknek ők a kicsi fiúk.

 

Mit is tennénk ha nem lennének,ha belegondolunk mi sem lennénk.Köszöntsük Őket szeretettel,tisztességgel,őszintén ezen a napon.Hiszen egyszer valamikor ők is megszülettek,hogy mi legyünk,nekik is valaki ugyanannyi jót szeretetet,bölcsességet adott melyet mi örököltünk.

 

Köszönjük.

 

Osváth Erzsébet: Meséltél, meséltél

Velem voltál örömben.
Velem voltál bajban.
Velem voltál, ha sírtam, 
Velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél igazakat, szépet.

  
 

Kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sosem kérdted.
De talán a két szemem
elárulta néked.

 

Az édesanya

 

 

 

Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.

 

 

 

Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.

 

Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.

 Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.
Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna
édesanyámnak adnám.

(Létay Lajos)

 

Anyák napjára

 

Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.

 

Édesanyám

 

Reggel óta tanakodtam,
Mit mondhatnék Tenéked,
Olyan szépet gondoltam ki,
Hogy elmondani nem lehet.
Nem találtam rá szavakat,
Még verset sem találtam,
Minden, amit elmondhatnék
Itt van egy szál virágban.

 

Virágosat álmodtam

 

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.

(Ágh István)

 

Anyu

 

Tudok egy varázsszót, 
ha én azt kimondom, 
egyszerre elmúlik 
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű, 
ha mártás savanyú, 
csak egy szót kiáltok, 
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull 
kávéba, mártásba, 
csak egy szóba került, 
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes, 
rosszból csuda jó lesz, 
sírásból mosolygás, 
olyan csuda-szó ez.

"Anyu, anyu! Anyu!" 
hangzik este-reggel, 
jaj de sok baj is van 
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu! Anyu! Anyu!" 
most is kiabálom. 
Most semmi baj nincsen, 
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak, 
anyu, fényes csillag; 
látni, ahogy jössz, jössz, 
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged, 
angyal szelídséged, 
odabújni hozzád, 
megölelni téged.

(Nadányi Zoltán) 

 

Mama

 

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral az ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra,
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám,
s a ruhák fényesen, suhogva
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő, -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.

(József Attila)

 

Már megjöttünk e helyre

 

Már megjöttünk e helyre,
Anyák köszöntésére,
Anyám légy reménységgel,
Köszöntlek békességgel. 
Amennyi a zöld fűszál,
Égen ahány csillag jár,
Májusban a szép virág,
Annyi áldás szálljon rád.

 

Öntözgetem

 

Öntözgetem rózsafámat,
De nem is hiába,
Anyák napja ünnepére,
Kihajt minden ága.

Nyílik kelyhe rózsa szálnak,
Úgy tűzöm a kebelére
Az édes anyámnak.

Kis madárka szólj az ágon,
Gyönyörűen, szépen,
Ne legyen ma bánat az én
Jó anyám szívében.

 

Áldás

 

Ahány virágszál van
Ott künn a határban,
Ahány fényes csillag
Nyári éjszakában,
Oly sok évig éljen
Anyám boldogságban.
Ahány madár dalol
A virágos réten,
Ahány jó ember van
Széles e világon
Édes jó anyámra
Annyi áldás szálljon.

 

Nem tud úgy szeretni

 

Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kívántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel és nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kímélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

 

 


Emberek-mama(Anyák napjára)

  

 

Kovács Kati-Úgy szeretném meghálálni

  

 

Koncz Zsuzsa-mama kérlek

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 




Archívum

Naptár
<< December / 2018 >>


Statisztika

Online: 4
Összes: 324339
Hónap: 9025
Nap: 306