Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Foci..

Labdarúgás Magyarországon 

A magyarországi labdarúgás legelső irodalmi emléke 1879-ből származik. Molnár Lajos a MAC egyik alapítója tesz említést "Athletikai Gyakorlatok" című szakmunkájában. A pesti református főgimnáziumban 1882-ben hozták létre az első szabadtéri játszó társaságot, ahol a diákok örömmel ismerkedtek a "rúgosdi" játékkal is. A magyar labdarúgás következő fontos dátuma 1885június 16-a volt, ugyanis ekkor alakult meg az egyik legjelentősebb hazai egyesület, az Újpesti Torna Egylet.

1901január 19-én 13 egyesület képviseletében alapították meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget, amelynek önállóságát a FIFA 1907-ben Amszterdamban tartott ülésén mindörökre elismerte, ezzel fel is vette a tagjai közé. Az első bajnokságot az alakuló közgyűlésen megválasztott tanács február 4-én már ki is írta, a jelentkező csapatokat az addigi hazai barátságos és nemzetközi mérkőzéseiken elért eredményeik alapján két csoportra osztották. Válogatottunk 1902október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését, a találkozó helyszíne Bécs volt, az ellenfél Ausztria. A végeredmény 5–0-s osztrák sikert hozott. A Magyar Kupának az 1909-1910-es idényben volt az első szezonja, a rendezvény győztese az MTK lett. Azóta a legjelentősebb magyar meccs az UTE és az FTCmindenkori csapatának a meccse lett amely a világ második legnagyobb városi meccse, Derby néven emlegetik a szurkolók. Városi rangadók közül csak a több mint 250 szer megrendezett Old Firm a skót szupermeccs, aRangers-Celtic meccs elözi meg. A bajnokságban 204 szer találkozott hazánk 2 legnagyobb szurkolótáborral rendelkező klubja, továbbá magyar, illetve nemzetközi kupákban is kb 100 szor, egyéb mérkőzésekkel pedig még többször. Az ország lakosságának mintegy fele bevalottan e két klub valamelyikének szurkolója, egymás elleni meccseik a labdarúgás legrosszabb időszakában is teltházasak, a két szurkolótábor egymáshoz fűződő viszonya miatt feltüzelt, paprikás ugyanakkor Európában is kiemelkedő hangulatúak. A két szurkolótábor a magyar labdarugás talán legmeghatározóbb alakja ha valamely kérdésben egyetért, például a 2012-es EB pályázat (a pályázatot nem Magyarország nyerte, hanem a Lengyel - Ukrán páros), ugyanakkor politikailag se elhanyagolható erő.

Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a nemzeti csapatunk ezüstérmet szerzett, a döntőben Olaszországtólszenvedett 4–2-es vereséget. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon a magyar válogatott elérte első nemzetközi sikerét: a Helsinkiben rendezett fináléban 2–0-s győzelmet aratott a jugoszlávok felett, Puskás és Czibor volt a két gólszerző.

magyar labdarúgás egyik legjelentősebb sikerét 1953november 25-én könyvelhette el Londonban. A hazai környezetben európai csapattól már 90 éve veretlen angol labdarúgó-válogatottat 6–3-ra győzte le. A találkozó az "évszázad mérkőzése" néven híresült el. Ezt ismét csak ezüstérem követte a 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Ezúttal a döntőben hiába vezetett a magyar csapat már a 9. percben 2–0 arányban, végül azNSZK-é lett a világbajnoki cím. Az 1964-es olimpián ismételten aranyéremmel gazdagodott a csapat. TokióbanCsehszlovákia marad alul 2–1-re a magyar-válogatott ellen. Legutóbb 1996-ban, Atlantában volt jelen olimpiai-válogatott csapatunk.

Magyarország utoljára az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon szerepelt. Ugyanebben az évben játszotta első hivatalos mérkőzését a magyar futsal-válogatott, amely 8–3-as győzelemmel mutatkozott be.

A legutóbbi jelentős nemzetközi klubsikert a Videoton érte el, azzal, hogy 1985-ben bejutott az UEFA-kupadöntőjébe. 1985 óta a legnagyobb siker, hogy a Ferencvárosi TC 1995-ben és a Debreceni VSC 2009-ben a bejutott a bajnokok ligája csoportköréb


Alapszabályok:

A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek. A nem játékkal töltött időt (például sérülés, csere) a bírók a félidők végén hosszabbítás formájában beszámítják.

A játék célja a gól, vagyis a labdának az ellenfél kapujába való juttatása. A gól akkor szabályos, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon. Az a csapat nyeri a mérkőzést, aki a játékidő alatt több gólt ér el. Ha a két csapat góljainak száma megegyezik akkor a meccs döntetlen.

Mindkét csapatban 11 játékos van egyidőben a pályán (amennyiben nincs kiállítás), de lehetőség van a cserére. Hivatalos mérkőzéseken hármat lehet cserélni, barátságos meccseken a két csapat a játékvezetővel egyetértésben megegyezhet a cserelehetőségek számában. Az a játékos, akit edzője lecserélt, már nem térhet vissza a pályára az adott meccsen (kivétel az edzőmérkőzés.

 

A kapusmeznek eltérő színűnek kell lennie a mezőnyjátékosok mezétől. Évtizedekig feketében védtek a kapusok, a 70-es évek elejétől váltak általánossá a színes mezek, napjaink rikító kapusmezeinek elődei. A kapusok öltözékének immár nélkülözhetetlen tartozéka a kesztyű, és – nap ellen – hordhatnak ellenzős sapkát is.

A felszerelés része a rövid nadrág – kapusoknak az elmúlt évtizedben már engedélyezték a hosszú melegítőnadrágot is. A mezőnyjátékosok nem vehetnek fel a futballnadrágnál hosszabb, attól eltérő színű alsót, de harisnyanadrágot bármikor húzhatnak, akárcsak kesztyűt. A felszerelés továbbá mezből (hosszú vagy rövid ujjú), a sportszárból, alatta sípcsontvédőből, illetve a futballcipőből áll.1863-ban az első szabálykönyv a felszerelést így határozta meg: cipő, mez, térden alul érő nadrág és bojtos sapka. A futballcipő olyan speciális sportlábbeli, amelynek talpán úgy nevezett stoplik, kis kidudorodó kapaszkodók találhatók, amelyek a játéktéren megnövelik a játékos mozgásbiztonságát. A régi időkben tiltották a rögzített stoplit (fém, bőr) a cipők talpán, ma már engedélyezett, de a játékvezetőnek kötelessége a mérkőzés előtt, illetve a negyedik játékvezetőnek a cserék játéktérre lépésekor ellenőrizni, hogy nem okozhatnak-e a stoplik sérülést az ellenfélnek. Tehát nem engedik a játéktérre azokat, akik esetleg "kihegyezik" stoplijaikat.

Régebben sok neves csatár játszott letűrt sportszárral, sípcsontvédő nélkül, de a sérülésveszély miatt ez ma már tilos. Miként a mezeknek a nadrágba való be nem tűrése sem megengedett, – a visszahúzásokra való csábítás miatt – kivéve néhány élő legenda esetében: korábban Platininek és Baresinek mindig elnézték a lógó mezt. Sajnálatos módon a játékosok sportot űznek a mez helyzetéből, a játékvezetők meg kegyesen elnéznek - nehezítve fegyelmezési módszerüket - a szabályban rögzített elvárástól.

.

A mérkőzés előtt ellenőrzi a játéktér szabályosságát, minőségét, a hálók állagát, és elrendelheti a találkozó elhalasztását, ha a játékteret, vagy az időjárási viszonyokat a mérkőzésre alkalmatlannak találja. Köd esetén az a mérvadó, ha a játékvezető a kezdőkörből látja mindkét kaput. Az eső önmagában nem ok egy mérkőzés meg nem tartására, csupán akkor, ha a talaj irreálissá teszi a játékot, vagy egy esetleges vihar, a villámlások miatt, veszélyezteti a játékosok és a nézők testi épségét. Minden esetben a játékvezető joga, hogy a játékteret alkalmasnak minősíti-e vagy sem, ez ellen nem lehet kifogás. Ugyancsak a találkozó megkezdése előtt ellenőrzi a játékvezető a két csapat nevezett játékosainak igazolását és orvosi engedélyét. Nemzetközi mérkőzéseken a legfontosabb azonosító okmány a játékos útlevele – ennek hiányában nem léphet játéktérre.

A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen magatartást tanúsító - az inkorrekt, sérülést szimuláló, időhúzó vagy feltűnően reklamáló játékosokat -, és piros lap felmutatásával kiállítja a visszaesőket, illetve a durván, meggondolatlanul nagyobb erő alkalmazásával játszó játékost, vagy az eredményességét befolyásoló (gólhelyzetben történő szabálysértés) elkövetőket. Kiállítást egy játékos akkor "nyerhet el", ha súlyos sportszerűtlenséget követ el - durva szabálytalanságot, botrányos magatartást tanúsít, például leköp valakit, vagy verekedést provokál – illetve, ha két kisebb, de sárga lapos "hibát" vét – például, ha szándékosan kézzel ér a labdához, húzza az időt, reklamál, figyelmeztetés után is szabálysértést követ el, stb.

Megakadályozza, hogy illetéktelenek behatoljanak a játéktérre a mérkőzés időtartama alatt. Ügyel arra, hogy ne kerülhessenek a "küzdőtérre" olyan tárgyak, amelyek akadályozzák a játékot, vagy veszélyeztetik a játékosok testi épségét. Bedobálások esetén is félbeszakíthatja vagy a rend lehetetlen végrehajtása esetén beszüntetheti a mérkőzést.

A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna. Tehát ha egy lövés bepattan róla a hálóba, érvényes a gól. Éppen ezért úgy kell a játékvezetői taktikát alkalmaznia, hogy a lehető legkevésbé akadályozza a játék folyamatosságát.

A játékvezető a gólt kettős, a mérkőzés végét hármas sípszóval jelzi. Minden hivatalos mérkőzésről játékvezetői jegyzőkönyv, jelentés készül, amelyet az illetékes nemzeti vagy nemzetközi szövetség kap meg. A játékvezető munkáját játékvezetői ellenőr értékeli 

Az asszisztens jele, ha egy játékos lesen állt

A játékvezető munkáját két asszisztens segíti, ők a "partjelzők" (további megnevezések: gólbíró, határbíró, oldalbíró, taccsbíró, segítő), akik zászlóval követik a játékot, mindegyik egy-egy térfélért felelős, a két oldalvonal mentén.] Feladatuk: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, vitatott gólok figyelése, jelzése, illetve a kirívó, játékvezető általa nem észlelt szabálytalanságok jelzése. A cserék lebonyolítása illetve az 1. asszisztens ha nincs tartalék játékvezető a kispad rendben tartása.Az asszisztenseket a játékvezető felülbírálhatja. Fontos: az asszisztensek egyenrangúak a játékvezetővel, ha nincs tartalék játékvezető az 1. asszisztens áll be a játékvezető sérülése esetén

Műhiba, ha a játékvezető nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hoz. A játékvezetői műhibát csak akkor lehet óvni, ha a szabályokat feltűnően és egyértelműen, döntő befolyással megsértette. Téves ítélet miatt: például meg nem adott gól, vagy meg nem adott 11-es, esetleg feltételezett részrehajlás miatt nem. Hogyha maga elé tartja a zászlóját, akkor van les,ha szabálytalanságot észlel a magasba emeli a zászlót.A zászlóját mindig arra felé mutatja aki arra támad.Vagyis a zászló olyan,mint a játékvezető keze. Az UEFA 2009-től az Európa-liga, 2010-től a Bajnokok-ligája mérkőzéseken is - kísérleti jelleggel - két plusz asszisztenst állított be, akik az alapvonalakon állva figyelik, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon.

a játék időtartama 

Egy mérkőzés 90 percig tart, két 45 perces félidőre osztva, köztük egy 15 perces szünettel, amely után térfélcsere következik a két csapat között. A játékvezető a sérülések és ezek ápolása, időhúzások, cserék, egyéb okok miatt (például szabadrúgások, 11-es miatt) álló játéknál az elvesztegetett időt a félidők végén beszámítja, hosszabbít.  Az elfecsérelt idő beszámítása, annak megállapítása a játékvezető kizárólagos joga. Az idő beszámítására van kialakult gyakorlat, értelmezés, például sima csere esetén fél perc, bonyolultabb csere esetén egy perc vagy akár több idő is lehet. A nemzeti és a nemzetközi mérkőzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidő 48-50 percig is eltart (lásd a 2008-as olimpiai döntőt, ahol Kassai Viktor játékvezető 5 percet hosszabbított, így a játékidő valóban 50 perc lett). Az idő mérésénél csak a játékvezető órája mérvadó, más hiteles időmérés nem engedélyezett, nem elfogadható, így a stadionok és a TV-közvetítések órája sem. A hosszabbítástól függetlenül a második félidő 45 perctől indul, az extra játékidő alatti eseményekre 45'+x' formában hivatkoznak. Az óra is megáll 45:00-nál, a hosszabbítás időtartamára külön óra indul 0:00-ról. A második félidő hosszabbítására ugyanez az elv érvényes, a rendes játékidő letelte utáni eseményeket 90'+x' formában jelzik.

Valamilyen ok miatt félbeszakított mérkőzés esetén amennyiben a további játék lehetséges, annyi percet kell játszani, amennyi a hivatalos időből még hátramaradt. A félbeszakadt mérkőzés sorsáról az adott szövetség versenybizottsága dönt.

Ha nézőtéri botrány, vagy ha az egyik fél sértődötten levonul és ezért szakad félbe a játék, akkor az adott versenybizottság a rendelkezésére álló több évtizedes gyakorlati tapasztalata illetve szabályzatában rögzített elvek szerint dönt. Az általános gyakorlat szerint a közönség viselkedése miatt félbeszakadt, vagy utólag megóvott meccseken rendszerint a pályaválasztó is bűnhődik.

A "szabálymódosítók" az elmúlt évtizedekben többször felvetették: legyen a futballban is "tiszta játékidő", mint a kosárlabdában, vízilabdában, jégkorongban, stb. de ezt a nemzetközi szabályalkotó, a Board nem fogadta el.

Hosszabbítás

Amennyiben a nemzeti, nemzetközi kupa vagy torna mérkőzésen a rendes játékidőben nem születik döntő eredmény, vagyis a mérkőzés döntetlenre végződik, akkor a versenykiírás szerint hosszabbítás következik. A hosszabbításnak két formája van:

  • 2 x 15 perc
A csapatok a 90 perc eltelte után további 2 x 15 percet játszanak, a két rövid félidő között nincs szünet, csak térfelet cserélnek a csapatok. A kilencven perc letelte után a csapatok már nem hagyhatják el a játékteret, tehát csak a játéktéren vehetik igénybe a frissítést, esetleg pihenhetnek.
A két extra félidő után lejátszott összesen 120 perc játékidő után további hosszabbításra nincs lehetőség, amennyiben ekkor is döntetlen az eredmény, úgy büntetőpárbajra kerül sor, amelynek során 11-es rúgásokkal döntik el véglegesen a meccset.
  • Hirtelen halál (Aranygól és ezüstgól)
A hirtelen halál a hosszabbítás egy formája volt, amelyet 2004. július 1. óta nem alkalmaznak. Amikor a rendes játékidő letelte után döntetlen az eredmény, akkor hosszabbításban kell eldönteni a mérkőzés végeredményét. A hirtelen halál szabályai megegyeznek az előbb leírt szabállyal, egy fontos különbséggel: a két csapat a hosszabbításban addig játszik, amíg valamelyik csapat gólt ér el (aranygól). Ebben a pillanatban a játékot a játékvezető lefújja, és a gólt elért csapat nyeri a mérkőzést. A hirtelen halál másik formája volt a rövid időre bevezetett ezüstgól, ami abban különbözött az aranygóltól, hogy a 2 x 15 perces hosszabbításnak azt a félidejét amelyben a gól született még lejátszották, hogy az ellenfélnek még legyen ideje egyenlíteni. Így előfordulhatott, hogy egy mérkőzés 105 perces volt.
Ezekben a formákban sem lehet 120 percnél hosszabb ideig játszani, kivéve a hosszabbítások idejét. Ha 120 perc elteltével még mindig döntetlen az eredmény, akkor vége a mérkőzésnek és büntetőpárbajt kell elrendelni.


A játék célja a gólszerzés

Gól az, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között, és ha azt a gólszerző csapat játékosa nem kézzel vagy karral juttatta a hálóba. A játékvezető középre mutatással érvényesíti a gólt.A játékvezetői síp csak akkor szükséges, ha nem egyértelműen haladt át a labda a gól vonalon.

Érvénytelen a gól, ha a gólszerzést a támadó csapat részéről szabálytalanság – például lökés, les, a kapus akadályozása – előzi meg, illetve a gól megszerzésének módja az ellenfelet megszégyeníti – ilyen, például a gyerekkorok "nagy" gólja, amikor a labdát a kapuvonalon megállítva, majd hason fekve fejjel begurítva szereztünk gólt. A győztes az a csapat, amelyik a mérkőzésen több gólt lő.

Ha kupamérkőzésen, vagy nemzetközi meccsen 11-esek döntik el a győztes kilétét, a hivatalos jegyzőkönyvekbe a döntetlen eredmény kerül be, és a 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé.

Az öngól 

Öngól az, amikor egy csapat játékosa véletlenül saját hálójába juttatja a labdát úgy, hogy nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy gól legyen.

Nem számít öngólnak az, ha például a kapus ujjáról pattan be a lövés, vagy a védekező játékosról egy olyan lövés pattan be a hálóba, ami valószínűleg egyébként is gól lett volna.

A leshelyzet

Az egyik legbonyolultabb szabály, amelynek betartása a legtöbb vitát generálja a mérkőzéseken. A leshelyzet önmagában nem szabálytalanság. Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos. Les csak akkor lehet, ha a támadó játékos az ellenfél térfelén tartózkodik.

A les nem a labdaátvételre, hanem az átadás pillanatára vonatkozik. Ha a csatár a védők előtt van a kiugratás pillanatában, és mélységből indulva csak a labda átvételekor kerül mögéjük, az nem számít lesnek.

Laikus megfogalmazás szerint lesnek minősül már az is, hogyha a csatár bármely olyan testrésze, amellyel szabályosan érintheti a labdát, túllóg a védőkön. Tehát akár csak a feje, vagy a lába is közelebb van az alapvonalhoz, mint az utolsó védő bármely testrésze, akkor az is lesnek számít. Ezen gondolatoknál érdemes elgondolkodni a látás, észlelés, döntés biológiai folyamatain.

A leshez nem kell feltétlenül labdához érnie az elöl helyezkedő támadónak, elég, ha zavarja az ellenfelet, például ha a csatár nem ér labdához, de gátolja a kapust a lövés védésében vagy előnyt szerez leshelyzetéből.

Lehet olyan helyzet, amikor a csatár bár a védők mögött tartózkodik, egyáltalán nem avatkozik játékba (nincs lehetősége), és a védekező csapat játékát sem zavarja. Ezt nevezzük tétlen lesnek, de ettől még szabályos a támadás. Ha egy játékos tétlen lesen van, és miután egyik társa rálövi a kapura a labdát, majd a kipattanóhoz hozzáér, azonnal érvényesül a lesszabály.

Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó játékos egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó előtti védőjátékossal vagy az utolsó két védőjátékossal.

Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labdaejtés esetében sincs les. Sőt az sem minősül lesnek, ha a támadó játékos az ellenféltől kapja a labdát.

S

 

Ha valamelyik játékos az alábbiak közül valamelyik szabálytalanságot "teljesíti" a játékvezető a sárga színű kártyát mutatja fel neki, illetve szabad kezével rámutat.Majd a játékvezető elkönyveli a sárga lapot. Amíg a játékvezető könyvel, tilos a labdát játékba hozni.

Sárga lappal kell figyelmeztetni azt a játékost, aki elköveti az alábbi szabálysértések valamelyikét:

  • sportszerűtlen magatartásban vétkes;
  • szóval vagy mozdulattal bírálja a játékvezetőt;
  • következetesen vét a játékszabályok ellen;
  • késlelteti a játék újraindítását;
  • szabadrúgásnál, szögletrúgásnál vagy bedobásnál nem tartja be az előírt távolságot;
  • a játékvezető engedélye nélkül belép vagy visszatér a játéktérre;
  • a játékvezető engedélye nélkül szándékosan elhagyja a játékteret.
  • gólörömnél leveszi a mezét

Egy csere vagy egy lecserélt játékosnak is figyelmeztetés jár a sárga kártya felmutatásával, ha elköveti a következő három szabálytalanság valamelyikét:

  • sportszerűtlen magatartásban vétkes;
  • szóval vagy mozdulattal bírálja a játékvezetőt vagy valamely asszisztenst;
  • késlelteti a játék újraindítását.

Nem mutatható fel sárga kártya a kispadon hivatalosan tartózkodó, de sportszerűtlenül viselkedő személyeknek, például edzőnek, orvosnak, gyúrónak, technikai vezetőnek. Hogyha kigyűlik a sárga lapból kettő, akkor már a második sárga kártya felmutatása után a piros lapot kell elővennie a játékvezetőnek.2 sárga lap = piros lap vagyis kiállítás.

A piros lap 

Ha valamelyik játékos egy szabálytalanság után már a második sárga lapját kapja, vagy súlyos szabálytalanságot vét, piros lappal, azaz kiállítással büntetendő. A kiállított játékosnak el kell hagynia a játékteret, a kispadot, majd be kell vonulniuk az öltözőbe. A versenyt szervező szövetség Fegyelmi Bizottsága dönt a kialakult helyzetről.A cselekmény súlyosságától függően az illetékes labdarúgó-szövetség az ügy kivizsgálása után több meccsre is eltilthatja a vétkező játékost.

A játékvezető felmutatja a piros kártyát a vétkező játékosnak, majd szabad kezével először a vétkesre, majd az öltözők felé mutat. A játékvezető elkönyveli a kiállítást is ugyanúgy, mint a sárga lapot. A labdát tilos addig játékba hozni, amíg a játékvezető be nem fejezte a lap elkönyvelését.

Kiállítandó, piros kártya felmutatásával, a játékos, csere vagy lecserélt játékos, aki elköveti a következő hét szabálytalanság valamelyikét:

  • súlyos sportszerűtlenségben vétkes;
  • durva játékban vétkes;
  • leköpi az ellenfelet vagy bármely más személyt;
  • szándékos labdakezezéssel gól elérésében gátolja meg az ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg (ez nem vonatkozik a saját büntetőterületén lévő kapusra);
  • szabadrúgást vagy büntetőrúgást maga után vonó szabálytalansággal gól elérésében gátolja meg a kapura törő ellenfelet, vagy nyilvánvaló gólhelyzetet semmisít meg;
  • goromba, durva vagy sértő kifejezéseket illetve mozdulatokat használ;
  • ugyanazon a mérkőzésen egy második, figyelmeztetéssel (sárga lappal) járó szabálytalanságot követ el.

A szabadrúgások

A szabadrúgásokat rögzített helyzetű rúgásoknak nevezik, pontos helyét a játékvezető határozza meg.

A közvetlen szabadrúgásból egyből lehet gólt elérni, a közvetettből csak egy másik játékos érintése után.[31] Ha közvetlen szabadrúgásból a saját kapuba jut a labda, akkor nem gólt, hanem az ellenfél javára szögletrúgást kell ítélni.

A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. Ha a labda közvetlenül az ellenfél hálójába kerül, akkor kirúgást kell ítélni. Ha közvetett szabadrúgásból a saját kapuba jut a labda, akkor nem gólt, hanem az ellenfél javára szögletrúgást kell ítélni.

Szabadrúgást csak álló labdával lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, legkevesebb 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is zavarni. Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A kapus szabálytalan játéka miatt – például hazaadás megfogása – a 16-oson belül ítélhető közvetett szabadrúgás.

A büntetőrúgást pontrúgásnak nevezik. A büntetőterületekre fel van festve a 22 centiméter átmérőjű kőr, a büntetőpont.

A büntetőt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. A játékvezetők egyszerűen nem törődtek ezzel a "szabálysértéssel". Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni. Az eseménynél igen széles a szabálysértések- illetve a büntetések száma. A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Maga az ítélet-végrehajtó is duplázhatja saját lövését, ha a labdát a kapus, vagy más játékos érintette.

Büntetőpárbaj 

Ha egy kupa- vagy továbbjutásért folytatott mérkőzésen az eredmény a rendes játékidőben és a hosszabbításban is döntetlen, büntetőpárbaj dönti el, hogy melyik csapat jut tovább, vagy nyeri meg az adott mérkőzést

A büntetőpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkőzés lefújása pillanatában a játéktéren tartózkodott, tehát akit lecseréltek, vagy még nem cseréltek be, nem állhat be 11-est rúgni. Ilyenkor a két kapuson és a 11-est lövő játékoson kívül minden játékos a kezdőkörben várakozik az egyik asszisztens felügyeletével. A másik asszisztens a gólvonalnál figyeli, hogy a labda áthaladt-e a gólvonalon. A játékvezető az "öt és feles" sarkának közelébe, a másik kapus a büntető területen kívül várakozik.

Mindkét csapat először 5–5 büntetőt rúg, majd ha ez alatt nincs meg a döntés, felváltva addig folytatják a büntetőrúgást, amíg valaki be nem rúgja és a másik csapat ki nem hagyja. (Előfordul, hogy nem kell mind a 10 büntetőt elvégezni, mert az egyik csapat akkora előnyre tesz szert, hogy már akkor sem lehet behozni, ha a másik minden hátralévő tizenegyesét berúgná, ők pedig mindet kihagynák.)

A büntetőpárbajban a 11-es elrúgására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a mérkőzésen a rendes játékidőben vagy a hosszabbításban lenne 11-es, de a kipattanó lövéshez már nem lehet még egyszer hozzáérni. A kapusnak pedig szigorúan a gólvonalon kell állnia, ha ez nem így történik meg kell ismételni a 11-est.

 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 




Archívum

Naptár
<< December / 2018 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 324337
Hónap: 9024
Nap: 306